Miért fordul a test önmaga ellen?
Titokzatos, furcsa tünetek, aminek nem látjuk és nem értjük az okát. Még az orvosoknak is fejtörést okoz néha az autoimmun betegség. De hol a hiba? A hibák a génállományban sokfele elszórtan találhatóak. Sajnos ma még a tudósok is csak sejtik, milyen génekben lehetnek eltérések. Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor az immunrendszer a rendellenes működése folytán megtámadja az egészséges szöveteket.
Titokzatos, furcsa tünetek, aminek nem látjuk és nem értjük az okát. Még az orvosoknak is fejtörést okoz néha az autoimmun betegség. De hol a hiba? A hibák a génállományban sokfele elszórtan találhatóak. Sajnos ma még a tudósok is csak sejtik, milyen génekben lehetnek eltérések. Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor az immunrendszer a rendellenes működése folytán megtámadja az egészséges szöveteket.
Az immunrendszer az a védelmi vonal, amely megvéd minket a betegségektől. Óvja szervezetünket a külső hatásoktól. Azonban, ha ezt a bonyolult múködést valami megzavarja, az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható valamilyen struktúra ellen. Azokat az ismeretlen eredetű, gyulladásos megbetegedéseket nevezzük autoimmun betegségeknek, amelyek kialakulásában lényeges szerepet játszik a az immunrendszernek a szervezet saját anyagai ellen indított "támadása", immunreakciója.
Minden fertőzés, sérülés gyógyulását átmeneti autoimmun reakciók kísérik, ezek a folyamatok tehát nem kórosak. Ha azonban az immunrendszer valamilyen okból nem tudja kordában tartani az autoimmun folyamatokat, a védőrendszer saját maga ellen fordul és átmenetileg vagy folyamatosan pusztítja a szervezetet. Többek között vérszegénységet okoz azáltal, hogy megsemmisíti a vörösvérsejteket, gyulladást kelt a bőrben, a vesében, vagy máshol a szervezetben. Az autoimmun kórképek a teljes lakosság kb. 7-8 százalékát érintik. A nőket nagyobb eséllyel sújthatják ilyen típusú betegségek, mint a férfiakat.
Kialakulásukban veleszületett genetikai hajlam és a környezeti tényezők együttes alakulásának van szerepe, pontos okuk azonban az esetek többségében ismeretlen. Megkülönböztetnek szervspecifikus betegségeket, melyek egy adott szervre vagy szövetféleségre korlátozódnak (pl. autoimmun pajzsmirigygyulladás), illetve szisztémás autoimmun kórképeket, amikben különböző szervek, illetve szervrendszerek érintettek (pl. SLE)
Az autoimmun betegségek véglegesen nem gyógyíthatók, azonban egyre hatékonyabban kezelhetők. Terápiájukra elsősorban az immunrendszert gyengítő gyógyszereket (immunszuppresszánsok) alkalmaznak. Az utóbbi időben számos célzott biológiai terápia is elérhetővé vált, melyek addig sokszor kezelhetetlennek tűnő kórképekben is hatásosnak bizonyultak.
Hogy örökölhetőek-e az autoimmunbetegségek, erről ma még keveset tudni. Ám bizonyosnak tűnik, hogy azokban a családokban, ahol előfordult ilyen betegeség, a hozzátartozóknak is számolniuk kell a betegség felbukkanásának lehetőségével. A kutatók szerint az egészséges életmód, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás, az elhízás megelőzése, a dohányzás mellőzése és a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése elősegíti az immunrendszer megfelelő működését.
Közismertebb autoimmun betegségek: Idült sokizületi gyulladás, Lupusz, Antifoszfolipid szindróma, Hashimoto pajzsmirigygyulladás
Ma még pontosan nem tudjuk mi válthatja ki ezeket a betegségeket, de mindenképpen számítanak a genetikus tényezők. Ezeket befolyásolhatják a hormonális faktorok is, de érkezhet a szervezeten kívülről is hatás, például baktérium vagy vírus formájában.
-LaM-