A hentes volt az igazi!

Úgy tizennyolc éve nagyon fájt a nyakam .
Szülői örökség.
Reumatológai, kezelések sora, naponta 4 négy különböző helyen.
Volt ott száraz akasztás, injekció, víz alatti vízimasszázs és masszázs is.
Orvosi.

Persze itt nem feltétlenül az örömszerzés a cél, bár a végén már örültem, hogy megúsztam ép erekkel.
A masszázsra a beutaló a városi fürdőbe szólt.
Ott meg szóltak az embernek, mikor menjen.
Nem nagyon válogathatta meg, kihez kerül.

Én előbb egy nőhöz, majd másik alkalommal  férfihoz kerültem.
Mindkettő nagyon erőteljes volt, annyira, hogy kék-zöld lettem, teljesen szétcincálták az ereket a lábaimon.

Egyszer aztán Endre szólított magához, a hentes kinézetű óriás.
Gondoltam, hogy ha a vékony nő és férfi akkora kárt tett bennem, akkor mi lesz velem ha ez a férfi kezelésbe vesz.
Reszketve bár, de alávetettem magam a sors akaratának.
Csodás volt.! Elmondhatatlan a különbség az előzőek és az Ő munkája közt!

Faggatásomra elmondta, hogy a többiek valami két hetes gyorstalpalót végeztek, Ő viszont egy komoly tanfolyamot, ami több hónapig tartott. Aranykeze volt és érzéssel bánt vele meg velem is. Újjászületve keltem fel minden masszázsa után.

Utána mindig megtaláltam a módját, hogy hozzá kerüljek, még ha a férfi osztályon volt is..